|
Közlemény két újságíró november 17-i előállítása kapcsán - 2007. november 19.
(az oldalon időrendben helyeztük el a dokumentumokat)
Szembenállás helyett együttműködésre kérjük a rendőrséget
A Magyar Újságírók és -Készítők Európai Szövetségének elnöksége (MUKESZ) arra kéri a rendőröket, hogy akadályozás helyett segítsék a munkájukat végző újságírókat.
A MUKESZ úgy véli, hogy közös érdek a jogszerű rendőri intézkedések megfelelő bemutatása. Ugyanakkor közös érdek az is, hogy az esetlegesen jogszerűtlen intézkedésekről is korrekt tájékoztatást kapjon a közvélemény. Ezért a MUKESZ elfogadhatatlannak tartja, hogy munkájukat szabályosan végző újságírókat előállítsanak, vagy más módon korlátozzanak, ha ők egyébként nem akadályozzák a rendőrök fellépését.
Az ilyen helyzetek elkerülése érdekében felkéri a rendészeti tárca vezetőjét és az országos rendőrfőkapitányt, hogy dolgozzanak ki olyan utasításokat a rendőröknek és olyan viselkedési javaslatokat az újságíróknak, melyek betartásával a jövőben a műveleti területen is lehetővé válik az újságírók biztonságos munkája, ha ezzel aránytalanul nem akadályozzák a rendőrség tevékenységét. A MUKESZ szívesen bekapcsolódik a javaslatok kidolgozásába, s az újságírók körében való propagálásába.
Az üggyel kapcsolatos híranyagok
32 előállítás (BRFK)
2007.11.17. 19:17
2007. november 17-én 17 óra körüli időben egy kisebb csoport jelent meg a Budapest V., Batthyány-örökmécsnél. A be nem jelentett demonstráció résztvevői hangos skandálásba kezdtek, majd hangosbeszélőn keresztül több szónok beszédet intézett a megjelentekhez.
A rendőrök a jogszabályokban előírtak szerint többször felszólították a résztvevőket, hogy hagyják el a helyszínt. A felszólítás során külön felhívták a jelenlévő sajtómunkatársak figyelmét, hogy ők is hagyják el a rendőri intézkedés helyszínét, a rendőri munka akadályozásának elkerülése érdekében.
A felszólítás ellenére a csoport egy része az örökmécses közelében maradt, egymásba kapaszkodva álltak ellent a rendőri intézkedésnek.
A rendőrök megkezdték az ott maradó jogellenes demonstrálók igazoltatását és előállítását, jogszerű rendőri intézkedéssel szembeni engedetlenség szabálysértése miatt. Az arányosság elve értelmében tömegoszlatásra nem került sor.
19 óráig 32 főt állítottak elő, köztük egy internetes portál munkatársát.
BRFK KOMMUNIKÁCIÓS OSZTÁLY (www.police.hu)
Elfogadhatatlan eljárás
Munkatársunk a kőbányai rendőrség fogdájában
2007. november 18. 10:48 | Utolsó módosítás:2007. november 18. 19:19
Szombaton délután őrizetbe vette a rendőrség munkatársunkat, Barcs Miklóst, aki videóra rögzítette jobboldali radikálisok be nem jelentett tüntetését a budapesti Batthyány-örökmécsesnél. (A videót cikkünkbe linkeltük.) A kőbányai kerületi kapitányságon négy órán át kellett állnia étlen-szomjan, családját, illetve ügyvédjét nem értesíthette hollétéről.
Barcs Miklós éppen a Hold utcából akarta elhagyni a Batthyány-örökmécsesnél tartott, be nem jelentett tüntetés színhelyét, amikor a rendőrök feltartóztatták, kameráját elkobozták, mobiltelefonjából az akkumulátort kivetették, azt is elvették, egy rabomobilba bezsuppolták, és hatodmagával a kőbányai kerületi kapitányságra vitték. Ott az előtérben négy órán keresztül kellett álldogálnia, szék nem volt, vizet nem kapott, majd egy üres cellába helyezték. A cellában egy padon elaludt, majd éjjel egykor ébresztették, két rendőrnő jegyzőkönyvet vett fel, majd közölték, szabálysértést követett el, amiért a rendőrségi felhivás ellenére a tüntetés helyszínén maradt. Ezért 40 ezer forint pénzbírságra ítélik. Hiába magyarázta, hogy mint a hvg.hu munkatársa, csupán munkáját végezte, és az eseményről videót készített. Végre, a hajnali órákban elengedték, kameráját és mobil-akkuját visszaszolgáltatták. Feleségét fél órával kiszabadulása előtt a rendőrség értesítette hollétéről, addig családja a legnagyobb bizonytalanságban volt.
Az engedély nélküli tüntetés szombaton délután ötkor kezdődött. Bár a rendőrség jelezte, hogy feloszlatja a tüntetést, húsz-harminc ember, köztük Gonda László, a Magyar Nemzeti Bizottság 2006 ügyvivője, Kovács Géza, a Magyar Önvédelmi Mozgalom tiszteletbeli elnöke, továbbá egy ortodox rabbi, - aki az Izrael állam létjogosultságát megkérdőjelező, az iráni elnököt támogató vallási irányzatot támogatja - a helyszínen maradt. Őket előállították, a tüntetést feloszlatták.
Az MTI értesülései szerint Kovács Géza, a szombat délutáni be nem jelentett demonstráció szervezője azt állította, az örökmécsesnél tartott rendezvényen állampolgári jogaikkal éltek, a rendőrség jogtalanul lépett fel ellenük, így az előállítások is jogtalanok voltak, csakúgy, mint a munkájukat végző újságírók előállítása is. A szombati megmozduláson való részvételre a Magyar Önvédelmi Mozgalom egyik képviselője buzdított egy internetes hírportálon.
hvg.hu
A rendőrség erőt akart mutatni
* Bogád Zoltán
| 2007. 11. 18., 14:05 | Frissítve: 2 órája
Előállítottak több tucat embert szombat este, mert be nem jelentett tüntetést tartottak a Batthyány-örökmécsesnél. Példátlan módon az eseményről tudósító munkatársunkat is megbilincselték, bevitték egy rendőrörsre, órákig várakoztatták. Élménybeszámoló.
Amikor odaértem a Batthyány-örökmécseshez, nagyjából harminc, a Kossuth téri tüntetésekről ismert arccal találkoztam. Nem volt náluk Molotov-koktél vagy kockakő, azt kiabálták, mint tavaly ősz óta oly sokszor: "Gyurcsány takarodj!". A környéken alig jártak autók, a tüntetők nem akadályozták sem a közlekedést, sem a parkolást. A rendőrség valamiért mégis erőt akart mutatni.
Tavaly szeptember óta tucatnyi be nem jelentett tüntetésről tudósítottam, soha nem vitték el a sajtó munkatársait, mert megértették, ahogy ők sem, mi sem szórakozni jöttünk. Most valahogy egészen más volt a helyzet. Éppen a harmadik felszólítás után, a tüntetőktől jól láthatóan elkülönülve, körülbelül 10 méterre tőlük helyzetjelentést adtam a kolléganőmnek, amikor a rendőrök odaléptek hozzám. (Hamarabb, mint a Batthyány-örökmécses körül élőláncot alkotó tüntetőhöz). Mondták, hogy igazoljam magam. Mondtam, hogy újságíró vagyok, és éppen dolgozom, azért telefonálok. De kiderült, ez nem számít.
Nézzen igazoltatást! Fotók: Barakonyi Szabolcs
Azt mondták, hogy ugyanolyan állampolgár vagyok, mint bárki más, és mivel a rendőri felszólításra nem mentem el, ez bizony szabálysértés. Ott álltam az örökmécsesnél, és nem hittem, amit hallok. „Elő fogjuk állítani” – mondta a rebiszesek egyik alparancsnoka. A kollégáim próbáltak intézkedni, hogy munkámat végző újságíró vagyok, de ez nem hatott. Első körben megmotozott egy fiatal rendőr, aztán sorbaállítottak a rabszállítónál, hogy várjak az elszállításomra. Ekkor már a fiatal rendőr személyi biztosítómmá vált, ő szólt rám, ha például telefonáltam.
Még a rabszállítóba kerülés előtt a mikrobuszhoz állítottak, és az amerikai filmekből ismert módon újra megmotoztak, a javaimat - pénz, telefon, munkáltatói igazolás, napilap - az apám táskájába rakatták. (Az apám amúgy miattam jött oda, nem tüntetni, hiába vagyok annyi éves, ahány, féltett, és nem bírtam elküldeni.) A műanyag gyorsbilinccsel mindenkit megbilincseltek. Mielőtt megkaptam a magam karperecét, még közölték, hogy szabálysértést követtem el, és nyilatkozzak.
Ezt megtagadtam, bilincset kaptam, és beülhettem a mozgó cellába Gonda László és az édesapám mellé. Nekem volt a legjobb, mert az én kezemre már nem jutott gyorsbilincs, így fémet kaptam. Abban legalább egy papírzsebkendőt elő tudtam szedni, a többiek ennyit se tudtak mozogni.
A VII. kerületi rendőrségre mentünk, ahol elsőként hagyhattam el a rabszállítót. 20-25 percre felvittek a fogdába, de ott megtudtam, hogy az ügyeletes tiszt döntése értelmében nem kerülhetek egy cellába a tüntetőkkel, ezért egy három négyzetméteres ügyvédi beszélőhelyiségbe kerültem. Talán azért szabadulhattam onnan olyan hamar, mert megjelent a kapitányságon az Index ügyvédje. Ezután éjfélig - órákig ellenőrzés nélkül - a folyosón kellett ülnöm, aztán amikor meglátogattam a földszinten üldögélő apámat, már két rendőr is vigyázott rám.
Egy embert a mellettem lévő szobában hallgattak meg. Kérdezte az előadó, mégis miért volt ott a be nem jelentett tüntetésen, Azt felelte erre, olyan ritkán mozdulhat ki az öreg, beteg felesége mellől, ez jó alkalomnak tűnt. „De menne hozzá már haza, mi?” – kérdezte az előadó. „Persze, mert tudom, hogy nem evett” – hangzott a válasz. Azért még biztos, ami biztos, a hatvanas férfit visszavitték a fogdába.
„Jogszerű intézkedéssel szembeni engedetlenség” szabálysértésével gyanúsít a rendőrség, állítólag majd postán értesítenek, mi a döntés.
A rendőrség előállította a hvg.hu egyik munkatársát is.
index.hu
Jogszerű vagy indokolatlan volt az újságírók előállítása?
2007. november 20. kedd, 15:40 - cikk az EMASA-ban
http://emasa.hu/cikk.php?page=sajto&id=3255
Levél Budapest Rendőrfőkapitányának előzetes rendőri cenzúra gyanúja kapcsán
Budapest Rendőrfőkapitánya
Dr. Tóth Gábor r. dandártábornagy
Tisztelt Főkapitány Úr!
A november 20-i megbeszélésünkön egyetértés volt abban, hogy mindannyiunknak hasznos, ha az esetleges problémákat közvetlen formában próbáljuk jelezni, megoldani. Ezért egy tegnapi ügyben fordulok Önhöz.
Az Index internetes hírportál tudósítása szerint
"A rendőrök több tüntetőt is előállítottak, munkatársainkat igazoltatták, a videózó kollegánkkal visszanézették a róluk készített felvételeket, és az adatvédelmi biztos állásfoglalására hivatkozva azt szajkózták, hogy nem lehet videózni az arcukat." (http://index.hu/politika/belfold/szakszer8613/)
Természetesen semmi kifogásunk az igazoltatás ellen, hisz a rendőrök csak így bizonyosodhatnak meg szükség esetén a személyek valódi kilétéről.
Ugyanakkor a felvételek visszanézésére nem látunk indokot és jogi lehetőséget, ha az újságírók erre valamilyen - előttünk ismeretlen módon - nem adtak alapot. A sajtó szempontjából mindenképpen előzetes cenzúrának tekintjük, amire a mi jogrendünk szerint nincs lehetőség.
Amennyiben a tudósítás megfelel a valóságnak, a rendőrök intézkedése vélhetően az adatvédelmi biztosi álláspont félreértésén alapul. Ugyanis dr. Péterfalvi Attila nem a felvételek készítését, hanem a rendőr arcképének engedély nélküli nyilvánosságra hozását tekinti jogsértőnek. Tehát a felvételek készítésének szerintünk ilyen akadálya nem lehet.
Kérem, ha elfogadja érvelésemet szíveskedjen felhívni a fentiekre kollégái figyelmét, hogy a jövőben hasonló incidensre ne kerülhessen sor.
Amennyiben másképp látja az ügyet, vagy előttem nem ismert tények miatt látja indokoltnak a rendőröknek ezt a konkrét lépését, kérem, jelezze.
2007. november 22.
Tisztelettel
Győrffy Árpád elnök
(Válasz, visszajelzés nem érkezett)
Kapcsolódó írás
Kiforgatták az álláspontomat -
Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos
* Bodoky Tamás
Index.hu | 2007. 11. 27., 08:33 |
Az Országos Rendőr-főkapitányság megkeresésére Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos hozott egy állásfoglalást, amely szerint mivel nem közszereplőkről van szó, hozzájárulásuk nélkül jogellenes az intézkedő rendőrök felismerhető arcképének nyilvánosságra hozatala. A Társaság a Szabadságjogokért civil jogvédő szervezet szerint Péterfalvi téved, a rendőrök intézkedés közben közhatalmat gyakorolnak, személyes adataik, így arcképük is közérdekből nyilvános adatnak számítanak. A múlt héten egy be nem jelentett tüntetést oszlató rendőrök Péterfalvi állásfoglalására hivatkozva nem engedték a tudósítókat fotózni, illetve arra is volt példa, hogy a helyszínen visszanézték a róluk készült felvételeket.
Mit szól ahhoz, hogy a képmásukhoz való jogukról szóló állásfoglalására hivatkozva az intézkedő rendőrök nem hagyják dolgozni a tüntetésekről, oszlatásokról tudósító fotóriportereket?
Ez félreértelmezése az álláspontomnak, ugyanis én azt mondtam hogy az állam sosem intézkedhet arc nélkül, minden egyes határozat, intézkedés mögött az állampolgár számára ismert kilétű ügyintézőnek, vezetőnek kell állnia, akinek a feladatkörével összefüggő személyes adata a hatályos szabályozás értelmében közérdekből nyilvános. A fegyveres szervek hivatásos állományába tartozók személyi nyilvántartásából a fegyveres szerv megnevezése, a név, a beosztás, a rendfokozat és a kitüntetésre vonatkozó adat az érintett hozzájárulása nélkül is nyilvánosságra hozható.
Álláspontom szerint a rendőrség köteles minden intézkedését visszakereshető módon nyomon követni, és az intézkedő rendőr nevéről későbbi kérésre, ha a helyszínen a rendőr nem azonosítható, az érdeklődőt tájékoztatni. Tehát szó nincs arról, hogy azt mondtam volna hogy a rendőrnek arc nélkül kell megjelennie.
Azt mondta, hogy a hozzájárulása nélkül nem közölhető olyan fénykép róla, amelyen az arca felismerhető.
A sajtónak a személyiségi jogokat tiszteletben tartva kell végeznie a tevékenységét. A polgári törvénykönyv kimondja, hogy az érintett beleegyezése nélkül csak a nyilvános közszereplésen készült felvételeket lehet nyilvánosságra hozni. Az én álláspontom szerint - és ezt forgatta ki a rendőrség - a rendőr ebben az értelemben nem közszereplő, egy nyilvános eseményen a szónok és a résztvevők azok. Az ilyen esetekben a bírói gyakorlat a tömegjeleneteket akceptálja, és az olyan egyéni, portrészerű kiemelést, amelyen egy személyt a hozzájárulása nélkül mutatnak be, jogellenesnek szokták nyilvánítani.
Fotók: Barakonyi Szabolcs
Erre mondja a TASZ, hogy az intézkedő rendőr közhatalmat gyakorol, ezért közszereplő, tehát az arcképe is közérdekből nyilvános adat.
A rendőr közhatalmat gyakorol, akinek a feladatával összefüggő adata - ha a törvény máshogy nem rendelkezik - nyilvános. A szolgálati törvény rendelkezik ezekről az adatokról, és az arckép nincs benne a tételes felsorolásban.
Tehát nem lehet megmutatni.
Egyedien, portrészerűen ábrázolva nem. Az állásfoglalásom egy konkrét szituációra vonatkozott: szélsőséges internetes fórumok portrészerű képeket közöltek az intézkedő rendőrökről. Súlyos jogsértésnek tartom, hogy a 2006 őszi zavargások idején a rendőrökön nem volt azonosítószám. Ez egyfajta válaszreakció, de ebben a formában biztos, hogy nem akceptálható.
Tehát ha van azonosítószáma, símaszkot is hordhat az intézkedő rendőr, hogy megakadályozza a képmásával történő visszaéléseket?
Nem az én kompetenciám hogy a rendőr mikor viselhet álarcot. Egy biztos, a rendőr nem lehet arctalan, de ez az Alkotmánybíróság határozata szerint is azonosíthatóságot jelent. Pont azért, hogy ha jogsértés éri az állampolgárt, a rendőr ne ússza meg azért, mert nem azonosítható. A képmást illetően sok évre visszamenőleg ez a gyakorlat: a szondáztató vagy elítéltet vezető rendőr arcát az összes televízió mindig ki szokta takarni. Tehát nem igazán értem, hogy most mi a probléma ezzel az állásfoglalásommal?
Az a probléma, hogy a rendőrök önre hivatkozva akadályozzák a sajtó munkáját az utcai tüntetéseken.
Nem arról van szó, én sem azt mondtam, hogy a rendőr nem mutatható. Főleg nem mondtam azt, hogy a rendőrséget bármiféle cenzúrázási jog illetné meg. Ez súlyos kiforgatása az állásfoglalásomnak. Itt ellentmondásba kerülnek a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló jogok. Erre nézve van a bíróságoknak az a gyakorlata, hogy nem lehet egyedi, portrészerű az ábrázolás. De igazából nem velem kéne erről vitatkozni, hanem meg kellene nézni a bírói gyakorlatot.
Mit tehet a rendőr, ha úgy érzi hogy sérülnek a személyiségi jogai? Elküldheti a fotóst, vagy visszanézheti a képeit?
Ne mondják, hogy miattam nem dolgozhat a sajtó! Nem küldheti el a rendőr, és nem nézheti vissza a képeit, én ezeket egyértelműen elmondtam. Egyet tehet a rendőr, ha úgy érzi, hogy sérültek a személyiségi jogai: elmehet a bíróságra.
Tehát utólag, a kifogásolt kép megjelenése után.
Persze, hát nincs cenzúra, könyörgöm. Semmit nem csinálhat a rendőr a helyszínen. Közfeladatot lát el közterületen, az ehhez kapcsolódó, a törvény által taxatíve felsorolt személyes adatai nyilvánosak. Ebben az arcképe nincs benne. Itt ellentmondást látok a sajtótörvénnyel, amely szerint a sajtó köteles a nyilvánosságot tájékoztatni. A kettőt valahogy összhangba kéne hozni.
Ha a rendőr jogszerűtlenül lép fel, akkor is megilleti a képmásához való joga? Akkor sem közölhető az arcképe, ha például egy földön fekvő embert rugdos?
Bárki lefényképezheti, ha valaki közterületen bűncselekményt követ el. Lefotózhatom, ha közterületen gépjárművet törnek fel, ugyanígy lefotózhatom, ha a tüntető jogsértést követ el, vagy ha a rendőr követ el jogsértést a tüntetővel szemben. De hogy ez a kép hogyan közölhető, az más kérdés.
Van különbség az újságírók és a tüntetők jogállása között a rendőri intézkedés során?
Ez megint nem az én kompetenciámba tartozó kérdés. A múlt héten hivatalból vizsgálatot indítottam a bevitt újságírók adatkezelését illetően: milyen adatot vettek fel róluk, hogyan tartják nyilván, hogyan kezelik. De hogy jogellenes volt-e az újságírók előállítása, vagy sem, az nem az én asztalom.
Akkor nem mint adatvédelmi biztost, hanem mint jogászt kérdezem, mi a véleménye erről?
Abból a szempontból biztosan van különbség, hogy a sajtótörvény alapján az újságíró feladata, hogy tájékoztassa a nyilvánosságot. Egy be nem jelentett tüntetés feloszlatása a rendőrség oldaláról is közfeladatnak minősül, és azt gondolom, hogy a sajtónak is feladata, hogy ezekről az eseményekről tájékoztassa a nyilvánosságot. Ahogyan a rendőrségnek is.
A rendőrségtől nem várhatunk objektív tájékoztatást a saját eljárásáról, ezért van szükség arra, hogy újságírók is legyenek a helyszínen.
A rendőrségnek az adatvédelmi törvény szerint általános és kérelemre történő tájékoztatási kötelezettsége van. De a helyszíni tudósításokat ezzel nem lehet kiváltani. A sajtónak éppen az a feladata ilyen helyzetekben, hogy a közérdekű adatokat eljuttassa az állampolgároknak, méghozzá adott esetben élő tudósítás formájában.
Ha oszlat a rendőrség, akkor el kell menniük az újságírónak?
Ez nem az én kompetenciám. Csak azt tudom mondani, hogy a közérdekű adatoknak az állampolgárokhoz való eljuttatására ezekben az esetekben a sajtónak szinte kizárólagos lehetősége van. A közérdekű adatok nyilvánosságához fűződő jog csorbulna, ha a közterületen zajló demonstrációkon és azok feloszlatásán nem vehetne részt a sajtó. A közérdekű adatok nyilvánosságának éppen az a célja, hogy az állam átlátható és ellenőrizhető legyen. Ez alkotmányos alapjog.
A sajtónak ez a tevékenysége nagyon fontos, hiszen ilyen jellegű ellenőrzésre nem lenne lehetősége az állampolgárnak, ha nem lenne valaki, aki közvetíti hozzá ezeket a tudósításokat és képeket. De hogy hogyan, miként jogszerű viselkednie a sajtónak egy tüntetésen, az nem adatvédelmi kérdés.
Nem sokat segített nekünk abban, hogy akkor végül is mihez tartsa magát a tudósító és a szerkesztő az ilyen és ehhez hasonló helyzetekben.
Ennél többet nem tudok mondani, mint amit most elmondtam. A baj az, hogy még a bírói gyakorlat sem ellentmondásmentes az ilyen ügyekben. Azt tartanám jónak, ha ebben az ügyben szakmai konzultáció kezdődne. Én is kíváncsi volnék a képmáshoz fűződő jog kapcsán a személyiségi jogi pereket lefolytató bírók véleményére.
Ha nincs egységes bírói gyakorlat, akkor biztos mindenki örülne, ha az adatvédelmi biztos megmondaná, hogy mit szabad, és mit nem.
De az adatvédelmi biztosnak ezen a területen nincs kompetenciája, mert a bíróság saját maga állapítja meg a tényállást. Lehet csatolni az adatvédelmi biztos állásfoglalását, de ez nem köti a bíróságot. A legfontosabb az önkéntes jogkövetés volna, ennek viszont az lenne az előfeltétele, hogy az újságírók tudják, hogy mik azok a játékszabályok amikhez alkalmazkodniuk kell.
Szerintem ezen a téren jelenleg nem egyértelmű sem a szabályozás, sem a joggyakorlat. Ezért szakmai konzultációra van szükség. Hogyan vehet részt az újságíró egy tüntetésen, és mit tud azzal jogszerűen kezdeni, amit ott rögzít.
Önnek van erről elképzelése, javaslata?
A javaslatomat elmondtam. Nem azt mondtam, hogy a rendőr nem mutatható, nem azt mondtam, hogy nem lehet tudósítani ezekről az eseményekről. Azt mondtam el, hogy az adatvédelmi törvény szerint milyen adata nyilvános a rendőrnek, és hogy ezzel kapcsolatban mi a bírói gyakorlat. Ennél többet tenni ebben az ügyben nem tudok. Illetve nagyon szívesen mellé állnék egy jogszabálymódosításnak, ami tisztázhatná a helyzetet.
Milyen törvénymódosításra gondol?
Például arra, hogy tételes szabállyal tegyük helyre, hogy közfeladatot ellátó szerv hatáskörében eljáró személy esetében a sajtótörvény erősebb, mint az adatvédelmi törvénynek az a rendelkezése, amely szerint a személyes adatok védelméhez fűződő jogot nem übereli más jog, beleértve a közérdekű adatok nyilvánosságát sem.
A bírósági tárgyalásokról szóló tudósításokról már van ilyen szabály, ezekről a média tudósíthat, mert tételes szabály mondja ki, hogy a bírót és az ügyészt lehet mutatni, hiszen ők az államhatalmat testesítik meg.
Vagyis közölhetővé tenné az intézkedő rendőrök képmását is? Lehessen vagy ne lehessen mutatni az arcukat?
Lehessen! Szerintem ezt azért kéne törvénybe foglalni, mert jelenleg az egyedi, portrészerű képeknél nem ez a bírói gyakorlat.
Akkor miért nem erről szólt a vitatott állásfoglalása?
Azért, mert az adatvédelmi biztos sem legalizálhat olyan megoldást, amely ellentétes a bírói gyakorlattal, és a hatályos törvényekbe ütközik. A jelenlegi helyzetben a rendőröket megilletik a képmáshoz fűződő jogok, mert a törvények csak az azonosíthatóságot mondják ki.
De sürgetni sürgethetné, hogy megváltozzon a helyzet.
Sürgethetném, de figyelembe kell venni, hogy az adatvédelmi biztosnak hatósági jogköre van, vagyis az álláspontját bíróság előtt is meg kell tudni védenie. Ha olyan állásfoglalást hoztam volna, hogy szabadon, minden korlátozás nélkül mutatható legyen a rendőr arca, az ellentétes lenne a hatályos bírói gyakorlattal és a vonatkozó törvényekkel, és nem tudnám megvédeni.
De ez nem jelenti azt, hogy én a jelenlegi konstrukciót támogatom, vagy azt gondolnám, hogy fenn kéne tartani. Egy esetleges jogszabálymódosító javaslat ügyében biztos, hogy nem a nyilvánosság korlátozása mellett fogok állni.
Valódi párbeszédre vár a MUKESZ
(Nyilatkozat az ellentmondásos eredményű egyzetetések kapcsán - 2007. november 25.)
A Magyar Újságírók és -Készítők Európai Szövetsége (MUKESZ) az elmúlt héten két alkalommal is lehetőséget kapott, hogy kifejtse véleményét a rendőrség vezetői és az illetékes miniszter előtt, milyen működési körülményeket várnak el az újságírók az utcai megmozdulásokon. A megjelent nyilatkozatok ellentmondásossága miatt szükségesnek látjuk, hogy közvetlenül is tájékoztassuk a nyilvánosságot álláspontunkról. A MUKESZ alapvető kérdésnek tartja annak kölcsönös elfogadását, hogy a demonstrációk helyszínén, vagy akár baleseteknél, bűneseteknél az újságírók ugyanúgy munkájukat végzik mint a mentősök, tűzoltók, vagy a rendőrök. Ezért elvárjuk, hogy az újságírókat ne korlátozzák munkájukban, ha ők nem akadályozzák a rendőrök munkáját.
Az érintett személy újságírói tevékenységét jelezheti megkülönböztető mellénnyel, vagy más feltűnő jelzéssel. Ennek hiányában, vagy vitás esetben akkortól kell újságíróként kezelni, amikor saját kezdeményezésére vagy a rendőrök felszólítására igazolta újságírói mivoltát. Ezt személyes okmányain kívül valamely bejegyzett újságíró szervezet, vagy szerkesztőség által kiadott igazolvánnyal teheti meg utólag is visszaellenőrizhető módon. Amennyiben az igazoltatás egy demonstrálónak vélt személy elleni eljárás részeként indult, azt azonnal be kell szüntetni, ha az érintett újságíróként igazolta magát - és egyébként semmi olyant nem követett el, ami az eljárást indokolttá tenné.
A MUKESZ szerint a fentiek betartása jelentősen csökkenthetné a rendőrök és az újságírók közötti konfliktusok lehetőségét. Alkalmazására a mai jogi keretek is lehetőséget adnak, de nincs kifogásunk az ellen, hogy a gyülekezési és a rendőrségi törvény módosításával még könnyebbé és biztonságosabbá tegyék a sajtó működését. A gyorsabb eredmény érdekében a MUKESZ a jövőben olyan párbeszédben kíván részt venni, amelyben az érintettek nemcsak meghallgatják a másik felet, hanem viták segítségével kialakítják a mindegyik oldal számára elfogadható álláspontot, s azt a gyakorlatban is alkalmazzák.
Győrffy Árpád elnök
|