Állásfoglalások - Magyar Újságírók és -Készítők Európai Szövetsége

BemutatkozásAlapszabályÁllásfoglalásokÜlések Közérdekű ügyekTagfelvételIgazolványAdatok, elérhetőségek

Magyar Újságírók és -Készítők
Európai Szövetsége

Állásfoglalások, közlemények, a nyilvánosságnak is szánt üzenetek

A MUKESZ támogatja az európai lapkiadók budapesti felhívását - 2010.11.19.

A Magyar Újságírók és -Készítők Európai Szövetsége (MUKESZ) üdvözli az Európai Lapkiadók Egyesületének (ENPA) budapesti ülésén a sajtószabadság védelmében kiadott nyilatkozatot.
A MUKESZ osztja a nyilatkozatban megfogalmazott félelmeket, mert tagjai is úgy látják, hogy több, mostanában megfogalmazott törvényjavaslat, és esetenként az érvényben levő médiatörvény interpretációja, alkalmazása komoly aggályokat vet fel.
A MUKESZ az ENPA nyilatkozatában foglaltakkal egyetértve elvárja a törvényhozóktól, hogy olyan szabályokat hozzanak, amelyek megfelelő körülményeket biztosítanak a szabad, független és fenntartható sajtó működéséhez és új szolgáltatások kifejlődéséhez, ne fogadjanak el olyan törvényeket, amelyek bármilyen módon alááshatják a média világának demokratikus alapelveit. A MUKESZ a lapkiadókkal egyetértve azt várja a kormányoktól, hogy utasítsanak el vagy változtassanak meg minden olyan jogszabályt, ami veszélyezteti vagy csorbítja a sajtószabadságot, határokat szabhat a szerkesztők függetlenségének, vagy bármilyen akadályt gördíthet az újságok oknyomozói, információgyűjtési, vagy hír- és kommentárközlői tevékenysége elé.
A MUKESZ egyetért azzal is, hogy el kell kerülni minden túlszabályozást és a médiát olyan további terhekkel sújtó törvény megalkotását, ami korlátozhatná a sajtó szabadságát, függetlenségét, vagy ösztönözné az öncenzúra kialakulását.
A MUKESZ kéri az ENPA tagjait, hogy a saját szerkesztőségeik működtetésénél, a nyilatkozatukban megfogalmazott álláspontjuk szerint segítsék, ösztönözzék az újságírók munkáját.

A MUKESZ álláspontja a köznyilvánosság hazai állapotáról az információs szabadság napján - 2008. szeptember 28.

A civil világ 2002 óta szeptember 28-án tartja az információs szabadság napját. A Magyar Újságírók és -Készítők Európai Szövetsége (MUKESZ) ennek kapcsán röviden értékelte a hazai helyzetet, és azt nem találta kielégítőnek. A közszférában és a médiában egyaránt bőven akad tennivaló.

A MUKESZ szerint a közérdekű adatok nyilvánosságának törvényi szabályozásában az elmúlt év jelentős előrelépést hozott azzal, hogy életbe lépett az elektronikus információszabadságról szóló törvény utolsó fejezete is. A jogszabály hatálya ezzel kiterjedt minden olyan intézményre, szervezetre, amely tevékenységének akár csak egy szeletében is közfeladatot lát el. Hiába azonban a nyugat-európai kritériumokkal mérve is rendkívül korszerű törvényi szabályozás, ha a közszféra napi tevékenysége sokszor a demokratikus működés legalapvetőbb feltételeinek sem felel meg, évtizedekkel korábbi elvek szerint működik. Az állami és önkormányzati testületek, intézmények és más szervezetek jelentős része nem teljesíti a törvényben előírt közzétételi kötelezettségeit, esetenként az egyéni adatigényléseket is jogsértő módon elutasítják.

A MUKESZ úgy véli, hogy az információs szabadság területén meglévő törvényi lehetőségek és a napi gyakorlat közötti ellentmondást mielőbb fel kell számolni ahhoz, hogy hazánkban egészséges közszellem alakulhasson ki. Ennek érdekében a politikai vezetőrétegnek saját tevékenységével is tudatosítani kell a szemléletváltás fontosságát, tisztázni kell, hogy a közérdekű adatok hozzáférhetőségének biztosítása nem valamilyen kegy, hanem az ország politikai berendezkedésének egyik sarkköve. Meg kell szervezni a közfeladatot ellátó személyek megfelelő képzését, a működés törvényességét ellenőrző szerveknek keményen fel kell lépni a jogszabályok betartatásáért. A közszférában a személyes előmenetel alapfeltételévé kell tenni a jogkövető magatartást, az információs szabadság korlátozását a legkeményebb fegyelmi vétséggé kell minősíteni.

A MUKESZ tagjai szerint bőven van tennivaló a médiában is. Az újságírók, kiadók sokszor a megfelelő ismeretek vagy elszántság hiányában, esetenként elfogadhatatlan ellenérdekeltség miatt nem élnek a törvények adta lehetőségekkel. A médiában dolgozók szakmai felkészültségük javításával, bátrabb fellépéssel és a civil szféra érintett részével kialakított együttműködéssel segíthetik az információs szabadság erősödését.

A MUKESZ bojkottra szólítja a sajtót egyes szervezetek kirekesztő magatartása miatt
- 2008. november 7.

A Magyar Újságírók és -Készítők Európai Szövetségének (MUKESZ) elnöksége elfogadhatatlannak tartja azt az üzleti érdekektől vezérelt gyakorlatot, amit az elmúlt hetekben több kiállítóhely és más szervezet az újságírókkal kapcsolatban bevezetett.
Amíg korábban az érvényes újságíró igazolvány felmutatása esetén ingyenesen vagy kedvezménnyel lehetőséget adtak a rendezvény megtekintésére, mostantól ezt szerkesztőségi megbízólevélhez, cikk megjelentetésének ígéretéhez kötik, vagy diszkriminálnak a különböző szerkesztőségekhez tartozók között.
Az új gyakorlat alkalmazói figyelmen kívül hagyják, hogy az újságírók az ilyen rendezvényeket munkájuk miatt, ötletek, információk, ismeretek gyűjtéséért keresik fel. Minden látogatás nem eredményezhet tudósítást, hisz ezzel fogyaszthatatlanná tennék a médiumok anyagait. Az ilyen eljárás összeegyeztethetetlen a szakmai függetlenséggel is. A betarthatatlan ígéretek megkövetelésével megalázó helyzetbe hozzák az újságírókat, vagy elveszik tőlük a tájékozódás lehetőségét. Mindezt végső soron azért, hogy gyakorlatilag ingyenes reklámot kényszerítsenek ki maguknak.
A MUKESZ elnöksége elfogadhatatlannak tartja az ilyen gyakorlatot. Arra kérünk minden aktív újságírót, hogy lehetőség szerint kerüljék el azokat a szervezeteket, intézményeket, amelyek önmagában nem fogadják el a tevékenység igazolására az érvényes újságíró igazolványt.
Ugyanakkor felkérjük a partnerszervezeteket arra, hogy az érvényes újságíró igazolvány legyen valóban hiteles bizonyítványa a sajtóban végzett tartalmi tevékenységnek.

A MUKESZ Állásfoglalása a Nemzeti Kulturális Alapról szóló törvény tervezett módosításával kapcsolatban

A Magyar Újságírók és -Készítők Európai Szövetségének tagjai megütközéssel fogadták a hírt, hogy a Nemzeti Kulturális Alapról szóló törvény módosításával adót akarnak kivetni az internet-hozzáférés biztosítására és más kommunikációs szolgáltatásokra. A szervezet tagjai szerint a Parlamentnek benyújtott javaslat társadalmilag rendkívül káros, mert egy olyan tevékenység megadóztatásával akar a kultúrának támogatást biztosítani, amely maga is a kultúra fontos segítője, eszköze. Az elképzelés különösen veszélyes amiatt, mert megállíthatja, lassíthatja a társadalmi nyilvánosság erősödését.
A MUKESZ tagjai az Informatikai Érdekegyeztető Fórum felhívásához csatlakozva arra kérik a képviselőket, hogy utasítsák el a kultúraellenes kezdeményezést.
2008. április 14,

A MUKESZ 2008. február 26-án megtartott taggyűlésén az alábbi nyilatkozatot fogadta el:

A Magyar Újságírók és -Készítők Európai Szövetségének (MUKESZ) tagjai értetlenül állnak a napokban ismertté vált sajtóbotrány előtt, és elítélik a jogsértő eszközöket alkalmazó újságírót.
A MUKESZ tagjai szerint ellentétes az újságírás etikai és szakmai szabályaival az, ha valaki egy személyről úgy próbál leleplező anyagot készíteni, hogy magát az érintett személynek kiadva jogsértő ajánlatot tesz másnak.
A MUKESZ felkér minden újságírót és szerkesztőséget, hogy határolódjanak el az ilyen eszközöket használó személyektől, s ezzel védjék meg a tisztességesen dolgozók jó hírét és a sajtó becsületét.

Valódi párbeszédre vár a MUKESZ
(Nyilatkozat az ellentmondásos eredményű egyzetetések kapcsán - 2007. november 25.)

A Magyar Újságírók és -Készítők Európai Szövetsége (MUKESZ) az elmúlt héten két alkalommal is lehetőséget kapott, hogy kifejtse véleményét a rendőrség vezetői és az illetékes miniszter előtt, milyen működési körülményeket várnak el az újságírók az utcai megmozdulásokon. A megjelent nyilatkozatok ellentmondásossága miatt szükségesnek látjuk, hogy közvetlenül is tájékoztassuk a nyilvánosságot álláspontunkról. A MUKESZ alapvető kérdésnek tartja annak kölcsönös elfogadását, hogy a demonstrációk helyszínén, vagy akár baleseteknél, bűneseteknél az újságírók ugyanúgy munkájukat végzik mint a mentősök, tűzoltók, vagy a rendőrök. Ezért elvárjuk, hogy az újságírókat ne korlátozzák munkájukban, ha ők nem akadályozzák a rendőrök munkáját.
Az érintett személy újságírói tevékenységét jelezheti megkülönböztető mellénnyel, vagy más feltűnő jelzéssel. Ennek hiányában, vagy vitás esetben akkortól kell újságíróként kezelni, amikor saját kezdeményezésére vagy a rendőrök felszólítására igazolta újságírói mivoltát. Ezt személyes okmányain kívül valamely bejegyzett újságíró szervezet, vagy szerkesztőség által kiadott igazolvánnyal teheti meg utólag is visszaellenőrizhető módon. Amennyiben az igazoltatás egy demonstrálónak vélt személy elleni eljárás részeként indult, azt azonnal be kell szüntetni, ha az érintett újságíróként igazolta magát - és egyébként semmi olyant nem követett el, ami az eljárást indokolttá tenné.
A MUKESZ szerint a fentiek betartása jelentősen csökkenthetné a rendőrök és az újságírók közötti konfliktusok lehetőségét. Alkalmazására a mai jogi keretek is lehetőséget adnak, de nincs kifogásunk az ellen, hogy a gyülekezési és a rendőrségi törvény módosításával még könnyebbé és biztonságosabbá tegyék a sajtó működését. A gyorsabb eredmény érdekében a MUKESZ a jövőben olyan párbeszédben kíván részt venni, amelyben az érintettek nemcsak meghallgatják a másik felet, hanem viták segítségével kialakítják a mindegyik oldal számára elfogadható álláspontot, s azt a gyakorlatban is alkalmazzák.
Győrffy Árpád elnök

Levél Budapest Rendőrfőkapitányának előzetes rendőri cenzúra gyanúja kapcsán

Budapest Rendőrfőkapitánya
Dr. Tóth Gábor r. dandártábornagy

Tisztelt Főkapitány Úr!

A november 20-i megbeszélésünkön egyetértés volt abban, hogy mindannyiunknak hasznos, ha az esetleges problémákat közvetlen formában próbáljuk jelezni, megoldani. Ezért egy tegnapi ügyben fordulok Önhöz.
Az Index internetes hírportál tudósítása szerint
"A rendőrök több tüntetőt is előállítottak, munkatársainkat igazoltatták, a videózó kollegánkkal visszanézették a róluk készített felvételeket, és az adatvédelmi biztos állásfoglalására hivatkozva azt szajkózták, hogy nem lehet videózni az arcukat." (http://index.hu/politika/belfold/szakszer8613/)
Természetesen semmi kifogásunk az igazoltatás ellen, hisz a rendőrök csak így bizonyosodhatnak meg szükség esetén a személyek valódi kilétéről. Ugyanakkor a felvételek visszanézésére nem látunk indokot és jogi lehetőséget, ha az újságírók erre valamilyen - előttünk ismeretlen módon - nem adtak alapot. A sajtó szempontjából mindenképpen előzetes cenzúrának tekintjük, amire a mi jogrendünk szerint nincs lehetőség.
Amennyiben a tudósítás megfelel a valóságnak, a rendőrök intézkedése vélhetően az adatvédelmi biztosi álláspont félreértésén alapul. Ugyanis dr. Péterfalvi Attila nem a felvételek készítését, hanem a rendőr arcképének engedély nélküli nyilvánosságra hozását tekinti jogsértőnek. Tehát a felvételek készítésének szerintünk ilyen akadálya nem lehet.
Kérem, ha elfogadja érvelésemet szíveskedjen felhívni a fentiekre kollégái figyelmét, hogy a jövőben hasonló incidensre ne kerülhessen sor.
Amennyiben másképp látja az ügyet, vagy előttem nem ismert tények miatt látja indokoltnak a rendőröknek ezt a konkrét lépését, kérem, jelezze.
2007. november 22.
Tisztelettel
Győrffy Árpád elnök

Szembenállás helyett együttműködésre kérjük a rendőrséget
A Magyar Újságírók és -Készítők Európai Szövetségének elnöksége (MUKESZ) arra kéri a rendőröket, hogy akadályozás helyett segítsék a munkájukat végző újságírókat.
A MUKESZ úgy véli, hogy közös érdek a jogszerű rendőri intézkedések megfelelő bemutatása. Ugyanakkor közös érdek az is, hogy az esetlegesen jogszerűtlen intézkedésekről is korrekt tájékoztatást kapjon a közvélemény. Ezért a MUKESZ elfogadhatatlannak tartja, hogy munkájukat szabályosan végző újságírókat előállítsanak, vagy más módon korlátozzanak, ha ők egyébként nem akadályozzák a rendőrök fellépését.
Az ilyen helyzetek elkerülése érdekében felkéri a rendészeti tárca vezetőjét és az országos rendőrfőkapitányt, hogy dolgozzanak ki olyan utasításokat a rendőröknek és olyan viselkedési javaslatokat az újságíróknak, melyek betartásával a jövőben a műveleti területen is lehetővé válik az újságírók biztonságos munkája, ha ezzel aránytalanul nem akadályozzák a rendőrség tevékenységét. A MUKESZ szívesen bekapcsolódik a javaslatok kidolgozásába, s az újságírók körében való propagálásába.

Közlemény az olajügyek titkosításának felülvizsgálatával kapcsolatos kezdeményezés sorsáról

A MUKESZ köszöni
Az adatvédelmi biztos munkatársai is bekapcsolódtak az olajügyek titkosításának felülvizsgálatába
Az adatvédelmi biztos munkatársai is bekapcsolódtak az "olajügyek" titkosításának felülvizsgálatába - tájékoztatta dr. Péterfalvi Attila a Magyar Újságírók és - Készítők Európai Szövetségét (MUKESZ) a szervezet korábbi kezdeményezése kapcsán.
A MUKESZ elnöksége június 26-án soron kívüli eljárást kért az olajügyek titkosításának jogszerűségéről az adatvédelmi biztosnál. Dr. Péterfalvi Attila akkor azzal zárkózott el ettől, hogy majd csak a közben megindult kormányzati vizsgálat végén, a megmaradt titkosításokat vizsgálnák át. A MUKESZ elfogadta az érvelést, de valamilyen belátható határidő - javaslatuk szerint november 30. - kitűzését kérték arra az esetre, ha a kormányzati vizsgálók nagyon elnyújtanák a munka befejezését.
Péterfalvi Attila most arról tájékoztatta a MUKESZ elnökét, hogy dr. Szilvásy György miniszterrel való egyeztetés után, a miniszter kérésére a kijelölt munkatársai megkezdték a problémák felmérését az iratbirtokos szervezeteknél. A minisztertől kapott információkra alapozva levelében kitér arra is, hogy a felülvizsgálat szempontjából releváns anyagok mennyisége meghaladja a 100 ezer lapot. A felülvizsgálat elsősorban a rendőri szerveket terheli, mert az iratmennyiség 80 százaléka az ő kezelésükben van. A már felülvizsgált 36 ezer lapból 2007. szeptember 3-ig 15 ezer lap minősítését szüntették meg. E lapokat anonimizálják és az érintett szervezetek a saját honlapjukon teszik közzé azokat.
A MUKESZ köszöni, hogy az adatvédelmi biztos bekapcsolódott a titkosítások felülvizsgálatába. S bízik abban, hogy a különböző állami szervek a jövőben csak indokolt esetben élnek a nyilvánosság korlátozásának lehetőségével.
2007. november 5.
Győrffy Árpád elnök

A MUKESZ elnökségének állásfoglalása egyes újságírók 2007. október 22-i bántalmazása kapcsán

Magyar Újságírók és -Készítők Európai Szövetsége (MUKESZ) tiltakozik a munkájukat végző újságírók bántalmazása miatt, és közös fellépésre kéri az érintetteket a sajtó szabad működésének biztosításáért.

A Magyar Újságírók és -Készítők Európai Szövetsége elnöksége megdöbbenéssel értesült arról, hogy az október 22-i fővárosi utcai demonstrációk egyes résztvevői a munkájukat végző újságírókat szavakkal, sőt fizikailag is bántalmazták. A MUKESZ elnöksége felszólítja a demonstrációk szervezőit, s a tüntetések békés lebonyolításáért felelő személyeket, hogy a jövőben tegyenek meg mindent az újságírók biztonságáért. Egyúttal arra kérnek minden újságírót, hogy az esetleges szakmai, világnézeti véleménykülönbségeket félre téve, közösen lépjenek fel a sajtó szabad működésének biztosításáért.
2007. október 23. 12 óra

A MUKESZ elnökségének a tagsággal egyeztetett 2007. július 25-i állásfoglalása Pozsgai Ákos megbüntetése kapcsán

A Magyar Újságírók és -Készítők Európai Szövetsége kiskunhalasi rendőröknek adományozza első alkalommal a Kis Magyar Abszurd-díjat.
A Magyar Újságírók és -Készítők Európai Szövetsége (MUKESZ) a Kis Magyar Abszurd-díjjal szeretné ráirányítani a figyelmet a sajtóval és a nyilvánossággal kapcsolatos megdöbbentő cselekményekre, illetve azok elkövetőire. Első alkalommal azokat a kiskunhalasi rendőröket tartják méltónak a Kis Magyar Abszurd-díj viselésére, akik pénzbüntetésre ítéltek egy munkáját végző tévériportert. Az újságíró bűne az volt, hogy menekülés közben nem kapcsolta be a biztonsági övét, és mobiltelefonon kért rendőri segítséget az őt életveszélyesen fenyegető üldözői ellen.
A MUKESZ felkéri az igazságügyi és rendészeti minisztert, illetve az országos rendőrfőkapitányt, hogy megfelelő intézkedésekkel akadályozzák meg a jövőben ilyen abszurd döntések megszületését.
A MUKESZ tagjai egyúttal vállalják, hogy a kollégájukra kiszabott 14 ezer forintos büntetést kifizetik, ha az erről szóló határozatot az érintett hatóságok nem vonják vissza.

A MUKESZ elnökségének 2007. június 25-i állásfoglalása Kármán Irén újságíró bántalmazása kapcsán

A Magyar Újságírók és -Készítők Európai Szövetségének elnöksége (MUKESZ) úgy itéli meg, hogy Kármán Irén péntek éjszakai súlyos bántalmazása logikus következménye annak a folyamatnak, ami a rendszerváltás rövid időszakának viszonylagos szabadsága után kialakult. Kicsiben és nagyban nap mint nap számosan próbálkoznak azzal, hogy politikai, gazdasági, jogi nyomásgyakorlással elhallgattassanak embereket, köztük újságírókat. Ennek a folyamatnak egy, a megszokottnál brutálisabb akciója volt az a fizikai bántalmazás, amit kollégánknak el kellett szenvedni. Bár az áldozat újságíró volt, mégsem csak a sajtót érte a támadás. Kármán Irén személyében az egész magyar demokratikus közélet kapta az ütéseket, rúgásokat. Megveretése ezért nem csak a szabad sajtó korlátairól, hanem a teljes hazai közélet működési zavarairól szól.
Mivel úgy véljük, hogy az elfogadhatatlan helyzet kialakulásáért egyaránt felelős minden párt, arra szólítjuk őket, hogy közösen lépjenek fel a dicstelen korszak mielőbbi lezárása érdekében. Vessék ki magukból a tisztátlan elemeket, üljenek le és állapodjanak meg a közéleti nyilvánosság megfelelő működéséhez szükséges lépésekről, köztük mindenekelőtt a bűnüldözés és az igazságszolgáltatás szerepének rendezéséről.
A konkrét eset kapcsán szükségesnek tartjuk a kollégánk által kutatott bírósági anyagok erre alkalmas részének nyilvánosságra hozását. Erre nem a múlt, hanem a jövő szempontjából van szükség. Mostantól senki se gondolhassa azt, hogy visszaélései rejtve maradhatnak. Az érintett ügy titokgazda által ígért revíziójával párhuzamosan indokoltnak tartjuk, hogy független külső szervezet is felülvizsgálja az egykori titkosítás indokoltságát, jogszerűségét. Ezért a MUKESZ felkérte az Adatvédelmi Biztost, hogy soron kívül indítson vizsgálatot az érintett ügyben. Ha szükséges, a konkrét eset tanulságai alapján tegyen javaslatot olyan jogszabályi módosításokra, amelyek jövőben kizárják a nyilvánosság indokolatlan korlátozásának lehetőségét.

A MUKESZ 2007. március 8-i állásfoglalása újságírók jogtalan megkülönböztetése kapcsán

A Magyar Újságírók és -Készítők Európai Szövetsége(MUKESZ) elfogadhatatlannak tartja, hogy a március 15-i díszünnepségen a miniszterelnöki beszéd közvetítéséhez csak a közszolgálati sajtó munkatársainak biztosítanak részvételi lehetőséget. A szervezet tagsága indokolatlannak és jogtalannak tartja a sajtóban dolgozók megkülönböztetését a képviselt médium működési formája alapján. A MUKESZ felszólítja az érintett kormányzati szerveket, hogy a szabad sajtó napján és máskor is tartózkodjanak az ilyen jogsértő lépésektől.

(Az állásfoglalást a MUKESZ 2007. március 7-8-án lezajlott taggyűlése fogadta el. Előzmények >>)

A MUKESZ elnökségének 2006. június 5-i állásfoglalása a sajtó egyes munkatársai elleni erőszakos fellépés miatt

A Magyar Újságírók és -Készítők Európai Szövetsége tiltakozik minden olyan jogtalan fellépés ellen, amely a sajtó munkatársait akadályozza munkájuk végzésében.
Döbbenten olvastuk a tudósításokat arról, hogy az Újpest-Fehérvár futballmérkőzés után két, munkáját végző fotós kollégánk ellen a rendőrök testi erőszakot és ingerlő gázt alkalmaztak június 3-án. A híradások szerint a Magyar Nemzet és a Blikk tudósítója a sajtóról szóló törvénynek megfelelően végezte a feladatát, gondoskodni akart a közvélemény hiteles, pontos és gyors tájékoztatásról. Ezért elvárjuk, hogy jogaikat és a sajtószabadság érvényesülését egyaránt sértő esetet korrekt módon kivizsgálják, a jogtalanul intézkedő rendőrök - s amennyiben felelősségük megállapítható -, azok felettesei ellen eljárjanak.
Az eset kapcsán különösen megdöbbentett bennünket Schőn Péternek, a Budapesti Rendőr-főkapitányság kommunikációs osztálya vezetőjének az Index című internetes lapban olvasható véleménye. Az ügy kapcsán "általánosságban" elmondott kijelentése szerint "Egy rendbontó tömeg feloszlatásakor az intézkedő rendőröknek ebben helyzetben nincs lehetőségük egyénileg megvizsgálni, kinek mi a szerepe a rendbontásban, csoportosulásban".
A rendőrségről szóló törvény kimondja, hogy "A tömeg szétoszlatására irányuló csapaterő alkalmazása során a Rendőrség a helyszínen lévők egyéni felelősségét nem vizsgálja." Ám ez a kijelentés egyértelműen a tömeget alkotó személyekre, s nem tömegtől jól elkülöníthetően munkájukat végző fotósokra, újságírókra vonatkozik. Felháborító, hogy egy, a rendőri szerv kommunikációjáért felelős személy a két oldal összemosásával próbálja elkenni a rendőrség egyes tagjainak felelősségét.
Reméljük, az illetékesek az ügyből levonják a szükséges következtetéseket, és mindent elkövetnek, hogy az akadályozás helyett segítsék a sajtó munkáját.
2006. június 5. 11 óra

Feljelentést tett a rendőrségen az a fotós, akit a szombati Újpest-Fehérvár meccset követően bántalmaztak a rendőrök. Bár az állampolgári jogok országgyűlési biztosának általános helyettese egyelőre nem indít vizsgálatot az ügyben, Takács Albert az InfoRádióban kijelentette: a rendőrség nem korlátozhatja a sajtó munkáját, csak azért mert az nem tetszik neki.
"A fotós, az újságíró közterületi eseményekről szabadon tudósíthat. Bármennyire kellemetlen, bosszantó, vagy egyéb oknál fogva nem kívánatos a sajtó jelenléte egy ilyen közterületi eseménynél, e miatt az ő munkáját nem szabad korlátozni. Ez a sajtószabadság egy lényeges része" - mondta az InfoRádióban Takács Albert.
A helyettes ombudsman szerint rendőri intézkedés során ugyan korlátozható a sajtó mozgása, például kordonnal, de a kordonon kívülről minden esetben fényképezhet a fotóriporter.
Takács Albert hozzátette: az eset pontos részleteinek ismerete nélkül nem tud egyértelműen állást foglalni, de abból, ami az újságokban megjelent, elsőre úgy tűnik, hogy itt "nem szakszerű és nem jogszerű rendőri intézkedés történt".

A MUKESZ 2006. május 23-ig taggyűlésén elfogadott állásfoglalás az egyszerűsített vállalkozási adót alkalmazók helyzetének esetleges rontásával kapcsolatban

A Magyar Újságírók és -Készítők Európai Szövetségének tagjai tiltakoznak minden olyan elképzelés ellen, amely alig fél év után ismét az egyszerűsített vállalkozási adót alkalmazó vállalkozók helyzetét rontaná.
Az érintett személyek többsége az 1990-es évek második felében vált meg részben vagy egészben munkavállalói státuszától, amikor egyes, az államigazgatás és a politika erőtlenségét, nemtörődömségét érzékelő vállalatok arra kényszerítették dolgozóikat, hogy vállalkozói díj fejében lemondjanak fizetésükről, vagy annak meghatározó részéről. A közösségtől így elvont adókat és járulékokat a vállalatok lenyelték. A kényszervállalkozóvá vált korábbi dolgozók legfeljebb az aktuális fizetésemelésnek megfelelő összeggel részesültek az áttérés "hasznából". Ehhez társult az a kiszolgáltatottság, ami a munkavállalói státusz elvesztése, és a legitimnek igazán soha nem tekintett vállalkozói létük miatt jutott nekik.
A kényszervállalkozók helyzetén javított az egyszerűsített vállalkozói adó rendszerének bevezetése, mert könnyebbé, áttekinthetőbbé tette vállalkozásuk működtetését. A rendszer állítólagos anyagi hasznából azonban nem részesültek, mert megbízóik többnyire ehhez szabták további kifizetéseiket.
Az érintett rétegnek ilyen helyzetben kellett elszenvedni a január 1-i áfa csökkentést, amely a bruttó bevételük és ezzel jövedelmük 4 százalékos csökkenését eredményezte.
A MUKESZ tagjai úgy vélik, hogy az egyszerűsített vállalkozási adót alkalmazó vállalkozók ezzel a jövedelem csökkenéssel már eleget vállaltak a szükséges megszorításokból, minden további terhet elviselhetetlennek és indokolatlannak tartanak, azok ellen tiltakoznak.

Partnerszervezetünk hasonló tárgyú állásfoglalása, melyet a MUKESZ támogatásáról biztosított - igaz, a MÚOSZ nem reagált erre

OS - A MÚOSZ Elnökségének közleménye - Az újságírókra hárítják az ekho terheit

Budapest, 2006. május 31., szerda (OS) - Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásra (ekho), mint az újságírókra (és a művészekre) érvényes adózási formára történő áttérés - 2006. június 30-án lejáró határidőre tekintettel - ezekben a hetekben válik tömegessé.
A MÚOSZ eddigi tapasztalatai szerint a vállalkozási formáról az ekhóra történő áttérés következményeit a munkáltatók (lapkiadók, rádiós, televíziós és internetes vállalkozások) többnyire az alkalmazottá váló újságírókra hárítják.
A MÚOSZ Elnöksége ezzel kapcsolatban leszögezi:
1.) A kifogásolt szerződéseket nem az újságírók kötötték az őket foglalkoztatókkal, hanem a foglalkoztatók az újságírókkal. A gyengébb pozícióban az újságírók voltak, többnyire választási lehetőségeik sem voltak, hogy alkalmazottak vagy vállalkozók legyenek.
2.) A médiatulajdonosok több, mint egy évtizede a bérek általános emelkedésének rájuk nehezedő nyomását alkalmanként úgy védték ki, hogy az alkalmazotti státusz közterheit megkerülve, a vállalkozói szerződésekkel pótolták a béremelést. Az újságírói szakma általános bérpozíciói így - miként most az átálláskor világosan kiderült - a vállalkozói formák fedezékében messze elmaradtak a munkabérek általános emelkedésétől.
Eközben az amúgy is túlterheléssel járó újságírói szakmában szinte általánosan megszűnt a fizetett szabadság, a pihenőnapon végzett munka megváltása, a felmondási időre fizetett bér, a végkielégítés stb. Megjegyezve: a fentiek alóli néhány méltányolandó médiatulajdonosi kivétel inkább csak színezi az általános helyzetet.
3.) Az ekho bevezetése a médiatulajdonosok számára más vállalkozásokhoz képest előnyösebb adózási formát tesz lehetővé. Ezért a MÚOSZ Elnöksége felhívja a szakmában érdekelt munkaadókat, hogy ezen előnyök egy részét kötelességük az elmaradt bérek fokozatos korrekciójára fordítani.
Kivált, hogy az ekho bevezetése időben nagyjából egybeesik egy, a médiatulajdonosok egy része számára profitkímélő másik adókedvezménnyel, a lapkiadás áfájának 5 százalékra csökkentésével.
4.) Kifogásolja az Elnökség, hogy az illetékes állami szervek korábbi ígéreteik ellenére nem adták meg a szükséges segítséget az újságíróknak és foglalkoztatóiknak ahhoz, hogy a szakma sajátosságaira is tekintettel meglapozottan lehessen dönteni az alkalmazotti, másfelől a vállalkozói szerződések minősítéséről. E tekintetben ma is sok a bizonytalanság, kevés a támpont, így a médiatulajdonosok - büntetőjogi felelősségükre is tekintettel, biztos ami biztos alapon - generális intézkedéssel megszüntetik a vállalkozói szerződéseket ott is, ahol ez a törvények következetes betartásával sem lenne indokolt.
Az Elnökség felhívja a kollegák figyelmét, hogy az átminősítő tárgyalásokon - amennyire ezt gyakori kiszolgáltatott helyzetük egyáltalán lehetővé teszi - érdekeik védelmében közösen, egymást támogatva lépjenek fel. A MÚOSZ a maga lehetőségeivel a hozzá fordulóknak segítséget nyújt. E tekintetben más újságíró szervezetekkel is keresi az együttműködést.
2006. május 31.
Bellai László,
a MÚOSZ Elnöki Titkárságának vezetője